.jpg)
Igazából ezekbe a koszorúkba most nem öltem túl nagy munkát. A piros szalagos a tavalyról megmaradt adventi koszorú, amit néhány rágombostűzött új potpourri dísszel felfrissítettünk. A másik koszorú a saját szobámba fog kerülni, ez egy kisebb példány. Csak a gyertyákat kellett megvásárolnom, otthon volt szalma alap és a már említett potpourri is. Szalagból jobban örültem volna egy élénkebb pirosnak, bordónak vagy akár narancssárgának, ezzel a rózsaszínnel kissé barokkos lett, de sajna most csak ez volt kéznél. Még fontolóra veszem, hogy talán szerzek hozzá inkább egy széles piros szalagot, amit úgy tekerek rá, hogy mindenhol fedje a szalmát.
A katolikus liturgiának megfelelő gyertyaválasztás lett volna a 3 lila + 1 rózsaszín (és az eltérő színű gyertya a harmadik vasárnapé, nem a negyediké, mint sokan gondolják), mai napság viszont az adventi koszorú nem annyira vallásos jelkép az otthonokban, mint amennyire dekoráció. A legtöbben mégis tudják, hogy a keresztény kultúrkörben mit jelképeznek a gyertyák, mit jelent az adventi várakozás, ezért szerintem megengedhető, hogy szabadon válasszuk meg a gyertyák színét, akár 3+1, akár négy egyforma, vagy mind a négy különböző. A lényegük nem a színükben van...
És még egy nagyon szép érdekesség az adventtel kapcsolatban a Magyar Katolikus Lexikonból:
Ó-antifónák: az ádventi idő utolsó hetén (dec. 17-23.) a vesperásban énekelt Magnificat-antifónák, melyek a Megváltó utáni vágyakozást fejezik ki. - Az ~ a →gregorián ének legszebb darabjai közé tartoznak. A latinban: O Sapientia (Ó Bölcsesség), O Adonai (Ó Adonáj), O Radix Iesse (Ó Jessze gyökere), O Clavis David (Ó Dávid kulcsa), O Oriens (Ó Napkelet), O Rex Gentium (Ó Nemzetek Királya), O Emmanuel. Nevük a kezdő „Ó” indulatszóból ered. A megszólítások az ÓSz-ből valók, de mindegyik az üdvözítő Jézusnak szól. **
Utolsó kommentek