Brannagh praktikái

Ezen az oldalon gyűjtögetem a kreatív hobbis, kézimunkás és konyhai eredményeimet. :) Lesznek saját ötletek, és sokfelől begyűjtöttek kipróbálása, leírások, receptek, különféle napi élethelyzetek, viccesek, bosszantók, szívemnek kedvesek egyaránt. Remélem, másnak is hasznára lesz a gyűjteményem. :)

Naptár

november 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Utolsó kommentek

Nők jogai az Árpád-korban 5. (Befejezés, Felhasznált irodalom, Eredeti dolgozat letöltése)

2011.01.22. 12:12 - Brannagh

Címkék: nők jogai az árpád korban

 

Befejezés: a nők „emancipálódása” az Árpád-korban

Emancipáció: az emancipáció (egyenjogúsítás) kifejezés a római jogból származik, s eredetileg a felnőtté vált gyermek feletti apai hatalom megszűnését, azaz az egyén saját jogúvá (sui juris) válását jelentette. A fogalom az újkorban a különböző kisebbségek Angliában például a katolikusok, majd a zsidók, a nők, később a munkások egyenjogúságát jelölte.


Habár a kifejezést nem lehet teljesen korrektül használni az Árpád-kori női jogok fejlődésére, mégis van bizonyos hasonlóság. A teljes jogú férfiakhoz képest a nők jogai folyamatosan bővültek, mégpedig meglehetős gyorsasággal. Az államalapítás előtti korszakban a nők minden tekintetben a nemzetség férfi tagjainak uralma alatt álltak és nem volt semmiféle jogképességük. Az Anjou-kor kezdetéig kifejlődik a közép- és újkori női jogok teljes rendszere, amit később szinte már csak finomítgatnak. Szent István törvényei olyan új lehetőségeket nyitottak meg, amelyek a nők férfiakkal való magánjogi jellegű egyenjogúsága felé vezettek. Ennek kulcsfontosságú tényezője, hogy a nők is szerezhettek tulajdont. Ez pedig a magánjogi egyenlőség alapja, mivel a magyar jogban a tulajdon jellege egyenlő volt. Egy nő földje nem kevésbé volt a sajátja, mint egy férfié az övé. Ebből értelemszerűen következett a rendelkezés és végrendelkezés egyenlősége a saját vagyon felől: azonos jogokkal és megkötésekkel (rokoni, királyi engedélyek).

A különbséget a két nem közt sokkal inkább az jelentette, hogy eltért a tulajdonszerzési alkalmak, lehetőségek köre. Bár időnként nők is kaptak királyi adományt, ez elsősorban mégis férfiak esetében fordult elő. A másik lehetőség, az öröklés esetében is meglehetősen korlátozott helyzetben voltak a nők. Ingatlan vétele pedig csak a megfelelő pénzbeli vagyon esetén volt lehetséges. A megfelelő létfenntartáshoz és életszínvonal megtartásához azonban szükség volt saját vagyonra.

Ennélfogva szükségszerűen alakult ki a női különjogok rendszere, aminek fő elemei a hajadoni jog, jegyajándékhoz való jog, leánynegyed, hitbér és az özvegyi jogok. A szokásjogi kialakulás látható volt az egyes jogintézmények külön tárgyalásánál. Ezen az utolsó képen - befejezésül - egy idővonalon végigtekinthető első felbukkanásuk az okleveles forrásokban.

Itt nézheted meg az időrendet nagy méretben

 
Irodalomjegyzék

  • Árpádkori Új Okmánytár I-IX. Szerk.: Wenzel Gusztáv. Pest, Bp. 1860-1874
  • Banyó Péter: Birtoköröklés és leánynegyed (Kísérlet egy középkori jogintézmény értelmezésére) In: Aetas történettudományi folyóirat 2000/3. szám
  • Béli Gábor: A familiaritás. In: Rubicon. 1998/1. Melléklet 1-4.p.
  • Béli Gábor: A halál esetére szóló rendelkezés az Árpád-korban a törvények és az ország szokásjoga alapján. In: A magyar államiság ezer éve, Pécs 2000
  • Béli Gábor: Élők közti és halál esetére szóló rendelkezés (kézirat, 2004)
  • Vazul-ág – Árpád-házi királyok Szent István után. In: Encyclopaedia Humana Hungarica 02. CD-ROM, Enciklopédia Humana Egyesület, Budapest, 1997.
  • III. Béla király oklevelei. Buda-Pest, 1900
  • Fügedi Erik: A nemesi klán a középkori Magyarországon. In: História 92/09. szám
  • Györffy György: István király és műve. Gondolat Kiadó. Bp, 1977
  • Werbőzcy István: Nemes Magyarország szokásjogának Hármaskönyve (1514)
  • Homoki-Nagy Mária: Megjegyzések Banyó Péter: Birtoköröklés és leánynegyed (Kísérlet egy középkori jogintézmény értelmezésére) című tanulmányára. In: Aetas történettudományi folyóirat 2001/2. szám
  • Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia. Bp, 1929
  • Kristó Gyula: A Dél-Alföld történeti helye a középkori Magyarországon
  • Magyar Kódex. Szerk.: Szentpéteri József. Kossuth Kiadó Zrt. Bp, 2000
  • A Magyar Katolikus Lexikon
  • Magyar Néprajz VIII. Társadalom: A paraszti jog hozzáigazítása az általános magánjogi elvekhez
  • Magyar Néprajzi Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest 1977-1982
  • Monumenta Ecclesiae Strigoniensis I-III. Ed.: Knaus, Ferdinandus, Dedek, Ludovicus Crescens Strigonii, 1874-1924
  • A Pallas Nagy Lexikona. Kiadja: Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. 1893-1897
  • A Pannonhalmi Szent Benedek-rend története. I-II. Szerk.: Erdélyi László. Bp, 1801
  • Szentkirályi Móricz: Értekezés a magyar asszony jussairól (1829)
  • Váradi Regestrum. Az időrendbe szedett váradi tözesvaspróba-lajstrom az 1550-i kiadás hű másával együtt. Kiadja Karácsonyi János és Borovszky Samu. Bp, 1903
  • Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai (1904)
  • Zsoldos Attila: Szent István korának magyar társadalma. In: Kissebbségkutatás 2000/3. szám
 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://brannaghpraktikai.blog.hu/api/trackback/id/tr762604757

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.