Az utóbbi egy hétben eléggé nagyon náthás voltam, de tényleg nagyon. Nem vagyok egy beteges típus, utoljára úgy 7-8 éve jártam dokinál betegség miatt, azóta csak némi nátha jön időnként, azzal meg minek. A dokinál csak rosszabb lehet, leromlott immunrendszerrel ott ülni a sok beteg között? Kész horror. Nem is szólva arról, hogy anyunak egyszer megmondta a doki: "gyógyszerrel egy hét, gyógyszer nélkül hét nap". Úgyhogy csak náthánál súlyosabbal tartom érdemesnek orvoshoz menni.
Na, ez a mostani is csak nátha volt, de abból rögtön a tábornok, aki nyilván megunta, hogy a közbacik nem jutnak velem semmire. Hőemelkedés, trombitaorr, némaságra kárhoztatott a torokgyulladás, és már-már konstans összeköltöztem az ágymelegítővel. Nem tudom, ki hogy van vele, én nem tudok nyitott szájjal aludni (épp ezért nem is horkolok, de ez már más téma). Ennélfogva dugult orral az éjszaka nagy kínlódás, agyam értelmesebbik fele (nyilván nem az éber) ugyanis nem hagy elaludni a saját érdekemben, a fulladásos halált elkerülendő. A nátha első 5 napjában szerintem összesen nem szunyókáltam meg a nyolc órát, azt is pokoli kínok közt. Aztán egyik reggel eszembe jutott, hogy van még egy üveg fenyőhajtásszirup a kamrában, tettem a reggeli teámba vagy 4-5 evőkanállal. Asszem, Paracelsus mondta, hogy a keserű íz a jó orvosság ismérve. Hát a fenyőszirupra ez példásan igaz. Nincs benne más, mint cukor, ezzel lettek leöntve a fenyőhajtások egy dunsztosban, a meleg, a pára és a fenyőben lévő lotty megfolyósította a cukrot, és kiázott bele minden jó hatóanyag, ami a hajtásokban volt.
Tudom, nem valami guszta dolog az orrfújásról beszélni, de mégis muszáj lesz... Szóval mint mondtam, benyeltem a bögre teát: fele tea, fele fenyőszirup. Fél óra múlva szinte egy gombócban jött ki a dugasz az orromból, de komolyan. Olvastam én tavaly, mikor megcsináltam a szirupokat, hogy milyen jó hatása van, de nem gondoltam volna, hogy ennyire... Persze a dugasz párszor visszajött, de csak rányeltem pár kanállal a szirupból úgy magában, és fél óra múlva már szelelt is az orrom :) varázslatos....
Már tervezem az idei adagot :) Sőt lándzsás útifűből is ugyanilyen módszerrel.
Utolsó kommentek