Fehér horgolófonal, 2-es horgolótű, egyszeri próbálkozás, jó eséllyel az utolsó. Nem vagyok valami nagy szám a horgolásban, őszintén szólva úgy tűnik, a valóban hasznos eredmény is kevesebb, mint a kötésnél, ami viszont abszolút az én területem. Jobban szeretem a pulcsikat, sálakat, babajátékokat, mint a horgolt terítőket, nippalátéteket. Az anyag tapintása is más, a horgolás valahogy keménynek és érdesnek tűnik, a kötés ezzel szemben hajlékony és rugalmas még akkor is, ha egyébként abszolút ugyanazt a fonalat használtuk. Persze tudom, hogy most egy kicsit általánosítok. Lehet horgolni például ruhákat, kiegészítőket, táskákat is, vagy ott vannak a most nagyon divatos karácsonyfadíszek és egyéb ünnepi kiegészítők. A nagymamám nagymestere ennek a témának, angyalseregeket, gömb- és csillaghegyeket készített már eddig is. Legújabb fejlesztése a hóember, az is nagyon mutatós. Belevágtam megpróbálásra, de egy nagyobb darabbal kezdtem, mert a miniatürizálásra nem áll rá a kezem. Így készült ajándékba ez az angyal a másik nagymamámnak. Egészen egyszerű a felépítése: feje gömb, válla gyakorlatilag egy kör alakú minta félbehajtásával készült. Ezt a hónaljaknál két-két plusz láncszem beillesztésével csippentettem össze, onnan pedig már csak a szoknyája van hátra: először pár sor derékrész, majd körbe-körbe a hálószerű minta. 3 láncszem, kétráhajtásos pálca, 1 láncszem, az előző pálca tövéhez kötve újabb kétráhajtásos, és így tovább, előről, így jön létre a fordított V motívumot tartalmazó minta. A szoknya bővítéséhez 3-ról 4-5-6-ra növeltem az összekötő láncszemes részeket. A szoknya alján két csíkot is csináltam sima pálcákból. Amellett, hogy nagyszerűen díszít, még tartást is az a ruha egész szerkezetének, hogy az angyal keményítés után könnyedén megálljon a talpán. A szárnya egyszerű szívminta. Keményítéshez sűrű cukoroldatot használtam, ezután a baba hónalja alatt átfűztem egy hurkapálcát és felfüggesztve szárítottam. Menet közben érdemes gyakran igazítani, kézzel feszesíteni az alakon, mert száradás után a cukorkristályok nagyon merevvé teszik az anyagot, akkor már nehéz lesz kisimítgatni. Végül egy szalagot fűztem a derekába. Nagy sikert aratott, bár őszintén szólva én nem vagyok teljes mértékig megelégedve magammal. És sajnos továbbra sem vagyok meggyőzve arról, hogy a horgolás az én világom lenne.
Angyal a nagymamámnak
2012.01.20. 14:56 - Brannagh
Címkék: karácsony ajándék horgolás kreatív hobbi
A bejegyzés trackback címe:
https://brannaghpraktikai.blog.hu/api/trackback/id/tr103595496
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek