Kányádi Sándor:

Hóvilág, hóvirág

Hóvilág,
holdvilág -
alszik még a
hóvirág.
Félöles,
méteres
paplan alatt
aluszik:
számoljuk ki,
hányat kell még
aludnia
tavaszig.

 

A minap jutott eszembe életem első nőnapi virága, ami valószínűleg egyben az első olyan virág volt, amit fiútól kaptam. Talán másodikos kisiskolás lehettem, mikor Karcsika nőnapkor egy nagy kosár hóvirágcsokorral jött iskolába, és minden lánynak és tanár néninek jutott belőle legalább egy. Hát mondanom sem kell... Teljesen oda voltunk érte, ez persze érthető. (Még akkor is, ha nyilván az apukája/anyukája ötlete volt.) A következő évtől kezdve az osztályban a fiúk közt mintha versengés indult volna, egyfajta presztízsbajnokság: ki hoz többet, szebbet a lányoknak, és így tovább. Ráadásul ez az alkalom lehetőséget adott, hogy az apukák kirándulni vigyék a szomszédos hegyre a gyerekeket: hóvirágot szedni. Hiszen bármilyen kirándulás jobb, ha célja van, és ennek volt, mint mondtam: a presztízs az osztályban. Na jó, lehet, hogy titokban ez a háttérország, a szülők bajnoksága is volt egyben, de akkoriban ebből még semmit sem éreztünk. Csak azt, hogy "dejónekünk"  :)  Hiszen minden évben minden lány halomnyi hóvirággal ment haza azon a napon. 

Aztán hogy ez minden részletében így volt-e tényleg, nem vagyok benne biztos, mindenesetre én így emlékszem rá. Úgy 16-17 éve lehetett, és ugye az én eszem sem lesz fiatalabb már  :))

Persze, azóta jópár dolog változott, és ebből szinte a legkevesebb az, hogy nem szabad már leszedni a hóvirágot. Néhány szál nő itthon a kertben, de azért tavaly is felmentünk a hegyre kirándulni, megcsodálni a virágoktól kifehéredő hegyoldalt. Emlékül fotókat vittünk haza. Aztán utánanéztem annak is, hogyan lehet még szólítani ezt a szépséget. A Pallas a következőt írja a hóvirágról:

"Hóvirág:
(növ.), árvavirág, hagyma-gyökerü fehér viola, fehér tavaszika, gergelynapi virág, gyócsé, néhol állítólag hófehérke is (Galanthus L.), a róla nevezett család hagymás füve, gyakran tüstént hóolvadás után virít, sőt a virágjával némelykor a hórétegen is áttör. 7 faja (hazánkban egy) Európában és Ázsia Ny-i részén terem. Virágszálán csak egy magános, ritkán két csüngő, harangforma virága van; a három külső lepel-levele fehér és öblös, a három belső jóval kisebb, keményebb szerkezetü, visszás-szivalaku, zöld csikos, a virág alatt a bimbót takaró virágburok van. Tokgyümölcse 3 rekeszü. Legismeretesebb a G. nivalis L., hegyi erdőkben, sőt kertben is. Levele szálas, virágszála 10-15 cm. hosszu. Kertben sokféle eltérése van, sőt teljesedik is. Hánytató hagymáját régen orvosságnak használták. Hideg szobában, ablak közt, cserépben könnyen kihajt, virágzik és bokrétába kötik."
 

Donászy Magda: Hóvirág

- Hóvirágom, virágom, 
mi újság a világon? 
- Véget ért a hosszú tél, 
simogat az enyhe szél, 
melegebben süt a nap 
újra szalad a patak. 
Hallottam a cinegék 
kikeleti énekét, 
tavasz jár a határon. 
- Ó, be szép ez virágom!