Népies nevei: kígyóhagyma, poroszhagyma, sajamás, salamás, sási-hagyma
 

Nemrég rákattantam a medvehagymázásra, mert ez is olyasmi, amit az ember szinte ingyen tehet a kamrába, és ráadásul nagyon finom, ha sikerül eltalálni az elkészítését. Tulajdonképp mondhatjuk, hogy ez a gyűjtögetős ősasszonyos dolog úgy általában véve a gyűjtögetős mániámból fejlődött ki. Gyűjtögetés: "még akármire is jó lehet" jeligére. Az ősasszonyos meg olyasmikre vonatkozik, amiket el lehet tenni fagyasztóba, kamrába valamilyen finomság formájában, hogy később a pocakban végezze be nemes küldetését. Jó helyre kerül. 

Szóval a medvehagyma, az olyasmi, amiről mindenki csak beszélt a környékemen, láttam is pár helyen, főleg a piacon, egyébkén szerintem elég horribilis áron: egy gyöngyvirágcsokornyi mennyiséget árultak 100 forintért. Finoman szólva nem gazdaságos mulatság a piaciból bevásárolni az eltevéshez. Ezért elkezdtem felhajtani a tippeket, hogy hol lehetne szedni. A Tenkes felém közelebb eső déli lejtőin sajna nem jött be, pedig körbejártam a Csodabogyó-tanösvényt, némi kitérésekkel is (erről majd később még más cikkben). Aztán az öcsém is látta Villány mellett, de sajna ott sem volt oké a dolog. Habár medvehagyma éppenséggel volt bőven. Csakháthogy. Ahogy mentünk szépen a turistaútvonalon, jobb kéz felől a szőlők estek, bal kézre az erdő, szóval arra figyeltünk, és meg is láttuk, de nem az útszélen, hanem kb 20 méterrel beljebb. Épp 20 méternyire a Szársomlyó területének határától. Ami ugyebár fokozottan védett természetvédelmi terület, engedély nélkül belépni sem lehet. Leszaggatni bármit meg pláne nem. Ahol legálisan lehet szedni a környéken, az a Tenkes túloldala, Bisse felől (a temető mellett elhaladva) megközelítve az északi oldalon lévő erdőket. Van bőven, lehet szedni, csak igyekezve, mert nemsokára virágzik. 

Nem mellesleg, a medvehagymának közismerten számos gyógyhatása van. 

Mi van benne?
A növény szerves kénvegyületeket (alkilcisztein-szulfoxidokat) tartalmaz. 
Mire jó?
Fokozza az étvágyat és az emésztőrendszer működését. Vérnyomáscsökkentő és vérzsír csökkentő hatása ismert, C-vitamin tartalmának köszönhetően pedig javítja a szervezet ellenálló-képességét.
A népi orvoslás a medvehagymát termesztett társához hasonlóan felső légúti megbetegedések megelőzésére és a kialakult hurut súlyosságának csökkentésére, továbbá bélfertőtlenítő, emésztést javító tulajdonsága miatt egyes emésztési panaszok kezelésére alkalmazza. 
Tudományos megfigyelések szerint vérnyomáscsökkentő hatású, lassítja a koleszterin lerakódások kialakulását az érfalban, javítja a végtagok keringését. A hagyma rendszeres fogyasztása a koleszterinszint csökkentésének és így számos szív-érrendszeri megbetegedés megelőzésének természetes gyógymódja.
Enyhe vérlemezke- (trombocita-) összecsapódást gátló aktivitással is rendelkezik. Véralvadásgátló szerekkel történő együttszedése nem javasolt, mert a vérzés létrejöttének kockázata fokozódhat. 
Népi megfigyelés, hogy a hagyma bőrön történő külsődleges használata (borogatásként, lemosásként) jótékony hatású egyes gombás fertőzések kezelésében. Érzékeny bőrű egyének esetében azonban fokozott óvatosság szükséges, mivel az alkalmazása során bőrgyulladás jelentkezhet bőrkiütés, bőrpír formájában. Ilyen esetben használata felfüggesztendő. Érdemes először csak kis területre felvinni, és csak akkor alkalmazni kiterjedten, ha nem alakul ki hatására kellemetlen bőrreakció. 

http://www.hazipatika.com/topics/gyogynovenytar/herbs/Medvehagyma?id=77

Összeszedtem egy csomó receptet, hogy mit lehet alkotni az értékes növényzetből, de leginkább az érdekelt, hogy tartósítsam azt az öt kilót, amit learattunk. Az egyik megoldás, amit láttam, a fagyasztás, habár így állítólag kiengedéskor levet enged, mint például a spenót is. A másik a dunsztolás egyfajta pesto vagy csatniszerűségnek. 

Hozzávalók:

• annyi rengeteg medvehagyma, amennyit csak kitartó vagy leszedni
• az 5 kilóhoz nagyjából 1,5-2 liter olajat használtam el (napraforgót, mert az olívát, amit a legtöbben ajánlottak, sajna nem bírom elviselni a szaga miatt, repce meg épp nem volt egyetlen boltban sem, ahol jártam, a dió, tökmag, stb olajok meg azért ahhoz képest eléggé drágák, hogy kísérletezzek velük)
• só ízlés szerint (szerintem az a néhány evőkanálnyi, amit én hozzátettem kevés, bőven meg lehet sózni ezt a mennyiséget 7-8 evőkanállal is)
• darált dió, mandula, mogyoró vagy más hasonló dolog
• sokan írtak még sajtot is (parmezánt) de nem mertem beletenni
• zöldfűszerek
• fokhagyma

Az első kitartó munka a szedés volt, mert nem gyarapszik túl szaporán a szatyrok tartalma. A második persze a megtisztítása. Habár nincs szó különösebb koszokról, csak ki kell kergetni a levelek közt maradt pókokat, bogarakat, és kivenni a selejt leveleket, a nemodavaló növényeket és a medvehagyma bimbóját, ha belekeveredett. Egy kis öblítés csapvíz alatt még jól jöhet. A harmadik nagy kihívás pedig a darabolás. Nekem ugyanis a daráló nem vitte el: csak kicsapja az oldalára, és feltapad a nedvességtartalma miatt. A turmixgéppel még kísérletezni fogok. Egyébként ez utóbbi lehet, hogy bejön, mert ha már a gépbe beleöntöm a hozzávaló olajat, akkor az befoghatja a leveleket a kések felé. Na, ezt majd holnap meglátom. Minden más megoldás híján marad a késelés. Az első 2-3 kilónak ez lett a sorsa, apróra aprítás. Hozzákutyulunk annyi olajat, hogy masszaszerű legyen, de szerintem nem kell erőltetni a minél több olajat, csak annyit, amennyi feltétlen szükséges. Belehajigálni a sót, esetleg zöldfűszereket (majoranna, bazsalikom, ilyesmik) szintén ízlés szerint, plusz a darált dió és a sajt annak, aki igényli bele. Némi kinyomott fokhagyma hozzáadásával erőteljesebb lesz az íze. 

Ha a kutyulásra már kifejezte fintorgását és fenntartását a család, akkor jöhet a beüvegezés. A kisuvickolt dunsztosüvegekbe a lehető legtöbb masszát passzírozzuk, ezzel elősegítve egyrészt, hogy a levegőbuborékok kimenjenek az üvegből, másrészt szintén kevesebb olajra lesz szükség. Ugyanis amikor full telinek látszik az üveg, akkor az olajból utánöntünk annyit, hogy kupakig megteljen az üveg. A tartósítás szempontjából mindig fontos, hogy minél kevesebb levegővel érintkezzen az eltartandó. Én kisebb, 2-2,5 dl körüli üvegeket használtam, mivel a megnyitott csatni már csak a hűtőben áll el egy ideig.

Ezután már csak a fólia, kupak, címke és kendőcske hiányzik a műről. Ilyen módon állítólag akár egy évig is konzerválni lehet az egészséges és finom hagymát. Na persze: hideg helyen legyen. 

Aztán elgondolkodtam, hogy ez mihez lenne fogyasztható/felhasználható, és a következőket ötleteltem:

• vajas pirítósra rákenve (ezt már próbáltam, és isteni)
• sültekre kenni
• húst pácolni
• ízesített hagymás-olajos alapnak lehet használni akár pl omletthez is, de sok máshoz is
• salátára ráborítani
• tésztára, rizsre borogatni, összekutyulva befalni 
• kenyérsütéskor vagy pogácsakészítéskor az alaptésztába is lehet tenni belőle
• krumplit sütni rajt

A Pallas információi alapján: a nép, kivált a lengyel, orosz és tatár eszi, vagy a hallal főzi meg. Várok további felhasználási és elkészítési ötleteket is, mert bármit szívesen kipróbálnék. 

Jó főzőcskét, és jó étvágyat hozzá minden vállalkozó kedvűnek!