Ez a szépség itt egy nappali pávaszem lepke (Inachis Io). Nemrég futottam össze vele, egyszercsak elkezdett repkedni a szobában, de fogalmam sincs, mikor juthatott be. Habár simán lehet, hogy még ősszel itt a szobában húzta meg magát, ugyanis az ilyen lepkék kifejlett állapotban szoktak áttelelni, és ilyenkor szeretik a sötét zugokat, pl a szekrény háta mögött tökéletes búvóhelyet találnak. Nincs két napja, hogy áttologattuk a bútorokat a szobában, lehet, hogy akkor zavartuk fel szegénykét.

A verőfényes februári nap melege már képes előcsalogatni védett telelő helyéről talán legismertebb európai nappali lepkénket, a nappali pávaszemet (Inachis io). A hím elülső szárnya 3 centiméter hosszúságú, a nőstényé ennél valamivel hosszabb. Vörösbarna vagy vöröses szárnyainak mindegyikén egy-egy tarka pávaszemfolt látható, így más fajjal nem téveszthető össze (alfajai nincsenek). A szemfoltok segítik ellenségei ellen: szárnyainak hirtelen széttárásakor a kisebb madarak megijednek és a lepke el tud menekülni.

Hazánkban két nemzedék fejlődik júniustól októberig, de bármikor találkozhatunk a kifejlett lepkével, mert a telet imágó alakban odvak, farakások, padlások és pincék védett zugaiba bújva vészeli át.
A tarkalepkék családjába tartozó nappali pávaszem Európában a 60. szélességi fokig és 2500 méter magasságig erdőkön, réteken, mezőgazdasági tájak szegélyében és lakott területeken figyelhető meg, előfordul Ázsia jelentős részén is.

(forrás: Bajai Honpolgár XVI. évf. 2. sz. - szerző: Dr. Nebojszki László

 Ezek figyelembevételével úgy döntöttem, hogy nem fogom meg, és engedem el a szabadban a lepkét. Igaz, most jó idő van, de ha jönne egy újabb hideg, búvóhely híján biztosan megfagyna. Úgyhogy közös megegyezéssel befogadtuk lakótársnak, és nem háborgatjuk őkelmét. Jelenleg az ablakpárkány alatt pihenget. Tavasszal pedig majd teszek ki a kertbe lepkeetetőket.

Kobayashi Issa (1763-1827)

 aki kaze ni anata makase no ko chó kana

"Az őszi szélben / Rád bízza magát / a kicsiny lepke"

Jézussal ellentétben Buddha nem csak az embereket,
hanem valamennyi érző lényt jött megváltani.
Az őszi hidegben biztos halálra ítélt magányos lepke
tényleg rászorul Buddha oltalmára. 

(forrás: B.Zoli)