Lepkécskének adtam egy tányérkában cukros vizet tegnap. Hamar megtalálta, nem utolsó sorban azért, mert először a párnámra telepedett, aztán én onnan továbbítottam az ablakpárkányra az étek közelébe, elvégre nem akartam agyonaludni őkelmét. Persze nem értem hozzá, csak úgy megpróbáltam áttoloncolni, még egész hajlott is rá. Aztán rávetette magát a vacsorára, és egy jó kis beépített szívószállal nagyot lakmározott. Egészségére. Most egy virágdíszen alszik.
Utolsó kommentek