A dabasi pékségben pléhbociból kapható házi tejet ezennel megfosztom a "házi" minősítéstől. Lehet, hogy a tejtől is meg kéne fosztani, de ezt inkább laboratóriumi bevizsgálás előzze meg, a hitelesség kedvéért.

Az történt ugyanis, hogy a hétfőn délután vásárolt úgynevezett házi tejük (3l) a mai reggelig produkált kb. fél dl tejszínt, amit le is szedtem a tetejéről, a nagyját tegnap, a kisebbjét ma reggel. Tulajdonképp már akkor gyanús volt, hogy a tejszín alatt nem a tejfölt láttam, hanem egy vizesebb réteget, de akkor még nem nagyon gondoltam bele az egészbe. Hanem most reggel, mikor ki akartam önteni az aludttejet, hogy megtúrósódjon! Az egész lötty, mert jobb szót nem tudok, akadálytalanul átfolyt a konyharuhán, fél perc alatt.

Azt eddig is tudtam, hogy még a házit is vizezik valamennyire (belegondolva az emberek nagy része, ha meglátná a tehénből változtatás nélkül származó tejet, valószínűleg azt gondolná, hogy romlott, mert mi másért lenne ilyen furcsa. Megtörtént már ez a nádcukorral is, jópár évtizeddel ezelőtt). Azt viszont nem gondoltam, hogy a termelő annyira sóher, hogy felhasználhatatlanná vizezi a tejet. Gondoltam, jó ár a 150 ft/l, mi otthon 180-ért kapjuk a kapunk elé, de az felhasználható. Ezek után a pléhbocit ignorálom, legfeljebb személyes bocsánatkérés és garantáltan jó minőségű tej szolgáltatásának kombinációját vagyok hajlandó elfogadni.