Brannagh praktikái

Ez a szépség itt egy nappali pávaszem lepke (Inachis Io). Nemrég futottam össze vele, egyszercsak elkezdett repkedni a szobában, de fogalmam sincs, mikor juthatott be. Habár simán lehet, hogy még ősszel itt a szobában húzta meg magát, ugyanis az ilyen lepkék kifejlett állapotban szoktak áttelelni, és ilyenkor szeretik a sötét zugokat, pl a szekrény háta mögött tökéletes búvóhelyet találnak. Nincs két napja, hogy áttologattuk a bútorokat a szobában, lehet, hogy akkor zavartuk fel szegénykét.

A verőfényes februári nap melege már képes előcsalogatni védett telelő helyéről talán legismertebb európai nappali lepkénket, a nappali pávaszemet (Inachis io). A hím elülső szárnya 3 centiméter hosszúságú, a nőstényé ennél valamivel hosszabb. Vörösbarna vagy vöröses szárnyainak mindegyikén egy-egy tarka pávaszemfolt látható, így más fajjal nem téveszthető össze (alfajai nincsenek). A szemfoltok segítik ellenségei ellen: szárnyainak hirtelen széttárásakor a kisebb madarak megijednek és a lepke el tud menekülni.

Hazánkban két nemzedék fejlődik júniustól októberig, de bármikor találkozhatunk a kifejlett lepkével, mert a telet imágó alakban odvak, farakások, padlások és pincék védett zugaiba bújva vészeli át.
A tarkalepkék családjába tartozó nappali pávaszem Európában a 60. szélességi fokig és 2500 méter magasságig erdőkön, réteken, mezőgazdasági tájak szegélyében és lakott területeken figyelhető meg, előfordul Ázsia jelentős részén is.

(forrás: Bajai Honpolgár XVI. évf. 2. sz. - szerző: Dr. Nebojszki László

 Ezek figyelembevételével úgy döntöttem, hogy nem fogom meg, és engedem el a szabadban a lepkét. Igaz, most jó idő van, de ha jönne egy újabb hideg, búvóhely híján biztosan megfagyna. Úgyhogy közös megegyezéssel befogadtuk lakótársnak, és nem háborgatjuk őkelmét. Jelenleg az ablakpárkány alatt pihenget. Tavasszal pedig majd teszek ki a kertbe lepkeetetőket.

Kobayashi Issa (1763-1827)

 aki kaze ni anata makase no ko chó kana

"Az őszi szélben / Rád bízza magát / a kicsiny lepke"

Jézussal ellentétben Buddha nem csak az embereket,
hanem valamennyi érző lényt jött megváltani.
Az őszi hidegben biztos halálra ítélt magányos lepke
tényleg rászorul Buddha oltalmára. 

(forrás: B.Zoli)

"...az ablakon támad, midőn a szobában levő párák a hideg üveggel érintkezve, reá fagynak. Alakjukon geometriai szabályosság ismerhető fel,  az ásványtanban csupa tűs kristályok csoportja, amelyek oly gyorsan és oly tömegesen képződtek ki egymás mellett, hogy lapok rajtuk ki nem fejlődhettek, hanem finoman sugaras szerkezetükkel levelekre, virágokra emlékeztetnek."  (Pallas Nagy Lexikona)

A szilveszteri otthonbuli programja: sajtolás és filmmaraton (utóbbit még csak ezek után fogjuk részletesen kitervelni). A sajtolás tartalma pedig:

• brie, maasdamer, gomolya, márványsajt, fokhagymás krémsajt, juhsajt, cheddar, feta
• füstölt karaj és főtt sonka falatkák
• alma, dió, ananász falatok
• házi pirítós tallérok
• italként: két féle pezsgő (nem, cseppet sem érdekel, milyen, mert nem szeretem!), kékfrankos (fincsi volt), tokaji aszú, mézsör

Egészségünkre  :)  nyami

Ma kimentünk a Pécs melletti Misina állatmenhelyre, hogy  esetlegesen örökbefogadjunk egy kiskutyát. Az eredeti elképzelés egy (legalább félig-meddig) beagle kölyökkutya volt, oka: a gazdinak kikiáltott személy enyhe Star Trek rajongása. Archer kapitány kutyáját viszont nem sikerült leutánoznunk, mert azonnal megtetszett egy három hónapos körüli szürke kislány. Fajtájára nézve valahol a weimari vizsla irányába lőtték be a gondozók, de valószínűleg valami ismeretlen típus is van benne, mert a testvérei fele fekete, sőt egyikük barna foltos. Ugyanis többen voltak, a gondozók elmondása szerint egy kartondobozban vitték őket be hozzájuk, hogy az út mentén találták. Mégis úgy gondolták a Misinán, hogy az anyuka gazdája adta le őket, mert tiszták, szárazak, illatosak és egészségesek voltak, egy sem pusztult el közülük később sem. Csak hát a menhely nem vehet át kutyát "nem tudom hová tenni" alapon, hanem csak, ha találtként adják le. De legalább jó helyre kerültek. 

A Szilvire keresztelt lánykát az összes oltással és chippel ellátva kaptuk meg, sőt a chipet épp akkor tette be neki az állatorvos, én tartottam közben a kutyust, de cseppet sem izgett-mozgott, csak szörnyen remegett ijedtében. Egyébként is nagyon rendes kiskutya, ha meg kellett fogni, például a kocsiban arra a 30 km-re, míg hazaértünk és ölben tartottam, teljesen nyugodt volt, az autóút végére ráadásul már majdnem elszunyókált. Viszont mikor földet ért, akkor máris elkapta a játszhatnék, szóval mulyának sem nevezném. Mivel a szőre kicsit ragacsos volt, fürdetéssel kezdtük a programot, amit nem nagyon szeretett, meg a hajszárítót sem, mert azért a biztonság kedvéért félig-meddig megszárogattuk. Amíg el nem utazik január elején a végleges otthonába, arra az időre itthon a ritkábban használt fürdőszobában helyeztük el, mert pillanatnyilag nem tudunk másféle kellemes melegre fűtött helyet biztosítani neki, de ez egy hétig még megteszi. Kapott azonnal fényvisszaverős nyakörvet és pórázt is, holnap a sétálást is kipróbáljuk. Meg kerítettem neki egy rágható játékot is. A Szilvi névről pedig még erősen elgondolkodunk, mert mindketten megvétóztuk. "De nekem ez a Vétó kezd egyre jobban tetszeni!"    :)

Persze elsősorban verebek, de jöttek még szép számmal zöldikék, széncinkék és kékcinkék, csízek. Messze az udvarban még félőztek a fenyőpintyek és erdei pintyek, a nap fénypontja pedig a közepes fakopáncs volt. Először meggyógyította a körtefát, aztán az almafát, a cseresznyefát, és végül a villanyoszlopot is a kert végében  :)  Szürke Gombi mindvégig szigorúan a házban tartva persze. Most, hogy végre megint van itthon egy jobbféle fényképező, már lehet lesben állni az ablakban. Az üveg miatt viszont sajna a háttér gyakran zajos, van úgy, hogy nagyon. Némelyik madárka meg egyszerűen nem akar még közel jönni, mint pl. a pintyek. De sebaj, előbb-utóbb ők is megéheznek. A mai legjobb fotók kétségtelenül a kékfejű cinkékről készültek. Néha még én is oda vagyok magamtól, na  :D

Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben

Szakad a hó nagy csomókban,
veréb mászkál lent a hóban.
Veréb! Elment az eszed?
A hóesés betemet.
Nem is ugrálsz, araszolsz,
hóesésben vacakolsz.
Fölfújtad a tolladat,
ázott pamutgombolyag.
Mi kell neked? Fatető!
Fatető!
Deszka madáretető.

Karácsonyra kivirágzott az aranyvesszőm. A Borbála-ágat mint köztudjuk Borbála-napon kell levágni és vízbe tenni. Ha karácsonyra kivirágzik, azt jelenti, az eljárást végző leány a következő évben megférjül. 

Kívülbelül kétféle krémmel készült ez a szülinapi torta. Hárman voltunk rá, rajtam kívül a két ünneplős. Naná, hogy közülük a pasi bejelentette igényét egy teljesen önálló tortára, úgyis elbánik vele alapon. Mondanom sem kell, a tejszínhabos csodából még a fele sem fogyott el, pedig hárman szabadultunk rá. Na jó, ez most félreérthető, nem azért nem fogyott, mert rossz volt, hanem mert laktató  :D  Egyik fele kávés krémmel, másik fele kókuszossal, a tésztája csokoládés (nem kakaós). Dísze többekközt az a cukorgyöngy izé, ami lehet, hogy tényleg jól néz ki, de erősen veszélyes a fogakra, mert marha kemény. Összességében véve: fincsi, fincsi, fincsi.

Az egész abból indult ki, hogy ma valaki (igen, pasinemű!) megkérdezte tőlem, ugyanmár miért esik össze a tejszínhab, ha nem teszek bele zselatint? A válasz: hát azért, gyermekem, mert úgy hívják, hogy deszorpció, és kimegy belőle a levegő, tudod. És máris eszembe jutott Csekő tanár úr, aki középsuliban kémiára okított minket, szigorúan, sokat számonkérve, de rajongtuk közben. Főleg, mert tök jó dolgokat mondott, a hétköznapi életben is tapasztalt és hasznos információkat kaptunk, például a mosás kémiájáról, és a tojáshabról is. Utóbbi azért került szóba, mert az abszorpciót tanultuk, vagyis a folyadékok és gázok összekeverését. Miután elmagyárzta, és mi bambán néztünk vissza, azt mondta: hát tudod, olyan ez, mint mikor felvered a tojásfehérjét. És máris megvolt. A tejszínhab ugyanez. A zselatin pedig azért fogja meg, mert "a zselatin ugyanis vízzel egy sajátos, finom eloszlású, ún. kolloid elegyet, úgynevezett gélt alkot, ami annyit tesz, hogy a zselatin képezte alapvetően szilárd, térhálós diszperziós (eloszlatási) közeg csapdába ejti a folyékony oldószert, vagyis a vizet."  (Forrás: Magyar Narancs, szerző: Barotányi Zoltán.) Én élvezem, na. Szóval álljon itt Barotányi Zoltán többi cikkéből is egy-egy rövid részlet, és a hozzájuk tartozó linkek. Amellett, hogy érdekes, amit ír, még vicces is. 

Konyhai kémia I. - Kisütött valamit - A transz-zsírsavak

"A transz-zsírsavakkal "csupán" annyi a gond, hogy kutatók szerint nemhogy nem jobbak a régóta kárhoztatott telített állati zsíroknál (ezek legautentikusabb forrása a paprikás tokaszalonna és a töpörtyű), de sokkal galádabbak náluk: nem csupán fokozzák a szív- és keringési betegségek kiváltásában kulcsfontosságú rossz (LDL-)koleszterin képződését, de csökkentik a jó (HDL-)koleszterin szintjét is szervezetünkben."

Konyhai kémia II. - Keményen, vastagon - Vízkő

"A folyamat analóg azzal, ahogy a csapadékvíz átrágja magát a mészkő- és dolomitrétegeken, s közben barlangokat váj, és néha még gyönyörű cseppköves képződményeket is maga után hagy - a cseppkő és a vízkő kémiailag gyakorlatilag teljesen analóg, sőt a bojler rejtett sarkaiban még ez utóbbi is látványos kalcitkristályok képében válik ki. Mégis az előzőt szoktuk szépnek nevezni, ami sajátos elfogultságra vall."

Konyhai kémia III. - Van benne tartás - A guargumi

"Fő termesztőterülete Északnyugat-Indiában (jórészt a turisták körében oly népszerű Rádzsasztán tartományban, meg annak szomszédságában) található. Nyár végén (a nagy monszunesők után) vetnek, s még ősszel aratnak: ezek után szárítás, a magok kiverése, darálása, áztatása, majd a kalapácsos malom következik - miután kerék alá tették, s onnan is kivették, az őrleményt zsákokba töltik, és a világ boldogabb felére szállítják."

Konyhai kémia IV. - Umami blue - Ízfokozók, glutamátok

"Fájdalom, a gonosz, elfogult és gyors kínai kaján tartott tudósok eddig egyetlen mellékhatást sem tudtak igazolni. Azt is hallottuk már, hogy a glutamátok sajátos drogként beleeszik magukat az agyunkba, s ezután csak kínait vagyunk hajlandók enni - pedig valójában az umami ejti rabul az embert, s erre csak a rossz kínai büfék nyújthatnak ellenszert."

Konyhai kémia V. - Nó cukor - Édesítőszerek

"Ira Remsen volt, aki rájött, hogy az egyik újonnan előállított vegyület elsőre rendkívül édes, később viszont megkeseredik a szánkban, mint annyi minden más ezen a világon (azért az is jellemző, hogy Remsen laborból jövet azonnal, kézmosás nélkül leült a vacsoraasztalhoz - néha a higiéniás szabályok betartása kifejezetten gátolja a tudományfejlődést)."

Konyhai kémia VI. - Dunsztjuk van - Tartósítás
 

"A lényeg: olyan életfeltételeket teremtünk, hogy ételeink kéretlen fogyasztói lehetőleg belepistuljanak. A sózás és általában a sós pácok a külső ozmózisnyomást növelik gigantikusra, azáltal, hogy döbbenetes mértékűre emelik a sonkában az ionkoncentrációt, amely a bacik, sőt a rovarlárvák számára halálos lehet. "

Konyhai kémia VII. - Erős hazai - Kapszaicin

"A paprika erősségét is szokták mérni, mégpedig a szubjektíven érzékelhető kapszaicintartalom alapján. A mértékegység neve a hasonnevű amcsi vegyész által kifejlesztett Scoville-féle hőegység (angolból rövidítve SHU), amely azt méri, hogy egy adott paprikaféle kivonatát hányszorosára kell hígítani (cukros víz segítségével) ahhoz, hogy az alany már ne érezzen semmit."

Konyhai kémia VIII. - Cseles mindenes - A szódabikarbóna

"Konyhai felhasználása is igen sokrétű: a sütőporok például szódabikarbóna és valamilyen gyenge sav vízmentes elegyét tartalmazzák, amelyek a nedves tésztába kerülve szén-dioxid-felszabadulás közben reagálnak egymással, s ez szépen megemeli és levegőssé teszi a jövőbeli süteményt." 

Konyhai kémia IX. - Megnyalja - A konyhasó

"Az állatok jelentős része, de legalábbis a gerincesek sejtszintű működése elképzelhetetlen a főképpen nátrium-kloridként értelmezett só jelenléte nélkül. Az embert alkotó, folytonosan üzemelő biokémiai gyár állandó ionkoncentráció mellett működik: vérünkben pontosan 0,9 tömegszázalék a nátrium-klorid aránya - az ilyen töménységű sóoldatot hívjuk fiziológiásnak és használjuk megannyi célra (infúziós sópótlás, szem- és orrcsepp)."

Konyhai kémia X. - Tintákról álmodom - A színezékek
 

"170 Celsius-fok környékén az egyszerűbb cukrok vízvesztés közben polimerizálódnak, közben sajátos ízt és barna színt kapnak. A karamellizáció nemcsak egyszerű cukrokban megy végbe: a keményítő (a kukoricasziruppal együtt a karamellgyártás alapanyaga) hőkezelve szintén karamellizálódik: mit tetszenek gondolni, mitől kapja barnás színét és kissé édes-cukros ízét a cipó héja, amit annyian imádnak?" 

Konyhai kémia XI. - Nincs kegyelem - A fehérítőszerek
 

"Némi oldott klórgáz is van benne, ami kiöntésnél óhatatlanul felszabadul, s oly utánozhatatlan odőrt biztosít minden hipószerű oldatnak. Ezt a szagot persze lehet maszkírozni, ne adj isten, a tisztítóhatást is növelni - így készülnek az egyszerű, lúg + hipoklorit összetételű nyers hipó illatosított, dizájnolt, áramvonalasított konkurensei. Ezek azok, melyek "minden ismert kórokozót megölnek", ám ha ránézünk a flakonra, s megtekintjük az összetételt, rájöhetünk, hogy a hatóanyag ebben is a jó öreg, lúgos hipokloritoldat." 

Konyhai kémia XII. - Pancsolt italok - Egy csepp türelmet kérünk

"Kellő vakmerőséggel akár Cointreau-val vagy Curacaóval is megpróbálkozhatunk - utóbbinál az illúzióromboló kék ételfesték bekeverése az igazán horrorisztikus. Néha a hozzávalókkal akadhatnak gondok: a bodzalikőrnél például már az első félmondatnál (végy egy kiló bodzabogyót) elakad a laikus felhasználó, aki sose látott még ilyet." 

Konyhai kémia XIII. - Ki csinál szódát? - A szifonpatron

"A szódásszifon patronja nagynyomású sűrített gázt (CO2) tartalmaz, amely a membrán kilyukasztása után kiáramlik, s hevesen tágul, ezáltal hűti környezetét, így legfőképpen magát a patront (ha szar a szelep, akkor még inkább), tehát alapvetően hibásan jártak el azok, akik szódacsinálás közben (némi baráti bátorítás nyomán) megnyalták a gyorsan hűlő patront, majd riadtan tapasztalták, hogy odafagyott a nyelvük."  

Konyhai kémia XIV. - Sejtből sejtbe - Krumplicukor, szőlőcukor

"A legnépszerűbb alkalmazása során a hidrolízisnél kapott cukorcefrét egyszerűen továbberjesztik gabona- vagy krumpliszesszé, melyet mostanában nagyképűen bioetanolnak szokás nevezni - ami azután kiválónak tűnő, bár kétséges összhatékonyságú energiaforrás mind a robbanómotorok, mind hidegen kevert italok iránt rajongó embertársaink számára." 

Konyhai kémia XV. Hajunkra kenhetjük - Sósborszesz 

"Jellemző módon még az emigrációban élő Kossuthhoz is eljutott egy üveg a Brázay-féle sósborszesz-csodakeverékből. A nemzet hálás nagyjának köszönőlevele azután - a kiváló marketingösztönnel megvert Brázay reklámakciója nyomán - minden országos napilapban megjelent, s terméke ezután rögvest "nemzeti háziszerré" avanzsált." 

Konyhai kémia XVI. - Csont és bőr - Zselatin

"Konyhában szorgoskodó embertársaink szinte ősidők óta törekedtek arra, hogy amúgy is ehető holmikat kifejezetten túlvilági (manapság csak sci-fi) hangulatú köntösbe öltöztessenek. Egyebek mellett azért, hogy áttetszőn remegjen az étel, de azért a kés is megálljon benne. A megoldás már a középkorban megszületett, s e kevéssé szofisztikáltnak (s oktalanul setétnek is) tartott éráról hallva már a laikus is kezdi sejteni az igazságot: kedvenc kocsonyásító anyagunk valami nagyon is hétköznapi dologból ered."

Konyhai kémia XVII. Oltás és kötés - Joghurt, kefir

"Nos, ma még mindig azt sejtjük, amit még a múlt század elején a Nobel-díjas orosz mikrobiológus, Ilja Mecsnyikov gondolt: az erjesztett, tejsavas termék alacsony pH-jával meggátolja egyes baktériumfajták toxikus anyagtermelését, s ezzel járul hozzá a szervezet öregedésének lassításához."

Konyhai kémia XIX. Tüskés bőrű barátunk - Aloe vera

"A növény tápanyagban való gazdagságának kulcsa, hogy úgynevezett mikorrhizás gyökérkapcsoltságban él bizonyos gombafajokkal. Ez utóbbiak gombafonalai (hifái) behatolnak a gyökérszövetébe (ez a arbuszkuláris mikorrhiza), s a kölcsönös előnyök elve alapján, jó szimbiontaként egymást segítik a túlélésben." 

Konyhai kémia XX. - Gumikesztyű nélkül soha! - Háztartási lúgok 

"Rengeteget használ belőle az olajbányászat, a papíripar, nélkülözhetetlen reagens a biodízelgyártásban, s hogy visszatérjünk a konyhához, számos étel elkészítésének titkos szereplője - a kínai tésztától az igazi német perecig. Azt csak csendben tennénk hozzá, hogy a háztáji droglaborok is nehezen lennének meg nélküle." 

Konyhai kémia XXI. - Tésztán innen és túl - A mák 

"A mák meglehetős, de azért nem túl magas szénhidráttartalma mellett jelentős zsírsavkészlettel bír - ezt a többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajat szokás kinyerni is. Háztartásainkban többnyire csak konyhakémiai és -fizikai módszerekkel történik a feltárása: klasszikus mákdaráló segítségével." 

Konyhai kémia XXII. Zsákban hozzák - Búzaliszt

"Vízben oldhatatlan proteinjei (közülük legfontosabbak a nyúlósságért felelős gliadin és a hozzá képest harmadnyi arányban előforduló, a szilárdságot fokozó glutenin) vízzel érintkezve, magyarul tésztakészítés közben sajátos kolloidot képeznek, amit sikérnek nevezünk. A liszt magas fehérje- s ezáltal magasabb sikértartalma alapvetően befolyásolja, hogy milyen minőségű tésztát, kenyeret, péksüteményt tudunk készíteni."