Brannagh praktikái

Kutyaházat venni felnőtt vizsla méretű állatra? Még jó, hogy nem bernáthegyink van... Annyiba kerül, hogy abban már szinte ember is lakhatna. Alsó hangon egy átlag lakás bérleti díja. Felső határ? A csillagos ég, és azon túl. Elég, ha a (megfelelően pénzes) gazdi felvázolja az igényeit, hogy márpedig az ő kicsi kincse a családi otthon kicsinyített másában aludjon éjszakánként, legyen benne villany, víz, fűtés is. Na, ekkor jutott eszembe az idevágó rész a Rém rendesből: Al házat épít Brúnónak, de a ráuszított építési ellenőr alapozást akar, biztonságos távolságot a szomszéd épülettől, villanyt, vizet, és naná: hogyan fog bejutni egy mozgássérült? A drága házikókról a másik, ami bevillant, Hadházi László Mirtil cicás előadása: "Ahaaaa.... Metálfényezésű lószállítótréleeeeer??"

Na, most, hogy így kibosszankodtam magam, eldöntöttem, hogy ez a házikó két kézzel lesz megépítve. Na jó, néggyel  :)  Viszont nem szeretnék spórolni az anyagokon sem, ne legyen rossz minőségű, ne ázzon el, télen ne fagyoskodjon benne a rövidbundás állat. Úgyhogy felbújtam a netet pár jó ötletért, alapanyagárak felméréséért. Sőt, alighanem szerszámokat is kell venni, nem lehet ám mindig mindent kölcsönkérni. De nem baj, majd megy a viszeménybe.

Ja, a kutyó végleges méreteire összehasonlításképp a fenti kép. (forrás: http://www.vadaszat.net/hirek/2005/kantor/kutya2.JPG)

www.ferenczigabor.eoldal.hu/cikkek/barkacsolas/kutyahaz-keszites

www.kutyahaz.co.hu/arlista/

www.csokibundas.hu/index.php

www.kozmatuzep.hu/index.php

Befejezés: a nők „emancipálódása” az Árpád-korban

Emancipáció: az emancipáció (egyenjogúsítás) kifejezés a római jogból származik, s eredetileg a felnőtté vált gyermek feletti apai hatalom megszűnését, azaz az egyén saját jogúvá (sui juris) válását jelentette. A fogalom az újkorban a különböző kisebbségek Angliában például a katolikusok, majd a zsidók, a nők, később a munkások egyenjogúságát jelölte.

A nők egyes külön jogai

A leánynegyed (quarta puellaris)

A leánynegyed az 1222. évi Aranybullában tűnik fel először. Az erre vonatkozó rendelkezést az 1231. évi dekrétum szó szerint megismételte:

„Ha valamely serviens fiú nélkül hal meg, birtoka negyed részét leánya örökölje, a többiről úgy intézkedjék, ahogy akar.”

A nők jogai az Áprád-kori törvények és oklevelek alapján

A nők jogai egy jellegzetes szempont szerint csoportosíthatóak, nevezetesen, hogy az adott jog a nőket illető különös jog-e, vagy olyan jog, amely eredetileg a férfiak kiváltsága volt, de később a nőkre is kiterjesztették.

A 11. század elejétől tehát a nők jogképessége fokozatosan bővült, és a 13. század végére már tulajdonképpen bármit tehettek saját vagyonukkal, amit egy férfi is megtehetett a magáéval. Ezek a megszerezhető jogok és vállalható kötelezettségek a következők voltak:

A törvényes öröklési rend

Az ingatlanokat további szempontok szerint kell megkülönböztetni egymástól: a föld jogi sorsát ugyanis jelentősen befolyásolja származása. Ez Szent István dekrétumaiban még nem mutatkozik meg: kizárólag a király javaiból adományozással juttatott jószágait említi. Az Árpád-kor komplex öröklési rendjét az egyes jószágtípusokra a 14. oldal táblázata mutatja be. 

Bevezető: a téma áttekintése

A választott téma a nők Árpád-kori vagyonjogi, öröklési jogi helyzetét vázolja fel. Időben tehát 1001-től 1300-ig terjed. A kérdéssel kapcsolatban a korabeli oklevelekből lehet tájékozódni, pontosaban két jellegzetes típusból: az Árpád-kori uralkodók törvényhozásából, valamint az egyes személyek magánrendelkezéseiből, mégpedig olyanokból, ahol:

•         a nő maga tesz egyoldalú nyilatkozatot,
•         a nyilatkozó felek közül legalább az egyik nő,
•         a rendelkezés nő javára történt.

A nők társadalmi helyzetét a korabeli jog különböző területei érintették: így elsősorban jogképességüket kell tárgyalni, hogy az érintett 300 év alatt hogyan bővült esetünkben a szerezhető jogok és vállalható kötelezettségek köre. Mivel ezek a jogok és kötelezettségek dologi jogi viszonyokat érintettek, ezért tárgyalni kell a vagyon egyes típusait, valamint azt is, hogy hogyan volt megszerezhető ez a vagyon, és a tulajdonos halála után hogyan alakult a jogi sorsa, tehát az öröklési jogot.

Az alábbi finomság két napja van nálunk vacsoraterítéken, mert nagyon finom, laktató és maradékokból is elkészül, ráadásul szerintem egészséges is, bár azért egy masszív fogyósnak nem ajánlanám a kalóriatartalma miatt. A recept maga leginkább talán egy esztétikai érzék nélkül elkészített charlotte-hoz hasonlít. Az alapelv  a következő: az esti gyümölcssalátába vagdald bele a három napos szikkadt zsömlét, majd az egészet kutyuld meg némi felvert tejszínhabbal. Még gazdaságos is, mert az 500 ml-es kb 300 forintos habtejszínből és fejenként és alkalmanként egy-egy narancsból és almából 4 ember 2 nagyon bőséges vacsorája jött ki. A száraz zsömi persze helyettesíthető bármilyen péksütivel vagy keksszel, babapiskótával, a tejszínnek pedig kiváló alternatívája lehet a tej, a tojáshab vagy a tojásos-tejes öntet is, esetleg egy kis puding.

Lepkécskének adtam egy tányérkában cukros vizet tegnap. Hamar megtalálta, nem utolsó sorban azért, mert először a párnámra telepedett, aztán én onnan továbbítottam az ablakpárkányra az étek közelébe, elvégre nem akartam agyonaludni őkelmét. Persze nem értem hozzá, csak úgy megpróbáltam áttoloncolni, még egész hajlott is rá. Aztán rávetette magát a vacsorára, és egy jó kis beépített szívószállal nagyot lakmározott. Egészségére. Most egy virágdíszen alszik.