Tavaly nyáron történt, hogy esküvőre/lagziba voltam hivatalos, és borzalmas meleg volt aznap. Mindenki legyezte magát mindennel, amit csak ért. Egy barátnőm viszont elővett egy egyszerű fa legyezőt, és mondta, hogy ezt mindig magával hordja ilyen időben. Végtére is sokkal elegánsabb, mint igazolványt, Pécsi Estet, brossúrákat, bármit használni erre a célra. És nagyon is igaza van. Ezért gondoltam, kéne készíteni egyet saját használatra. De ugye van ez a mániám, hogy nem ám akármilyet, hanem olyat, ami másoknak biztosan nincs, valami igazán egyedit. Horgoltat, például, mert az olyan elegáns, 19. századi hangulattal.
Sajnos, már nem emlékszem, hogy az alábbi mintákat pontosan honnan töltöttem le, mert a gugli dolgozott helyettem, és a pontos oldalt nem jegyeztem meg. Azt hiszem orosz lehetett, mert a képek mellett cirill betűs leírás található. Több képet is bemutatok majd mintákkal, de azzal kezdem, amit kiválasztottam. Próbáltam elsőre egy egészen egyszerű mintájút választani. Vettem hozzá a kínaiban egy legyezőt, aminek műanyag alapja van, és textil meg csipke volt ráragasztva. Ezeket eltávolítottam róla, és a műanyag alaphoz mértem, hogy mekkora legyezőre lesz szükségem.
Oroszul nemigen tudok, úgyhogy szinte csak találomra kezdtem el tűt és fonalat próbálgatni. Elsőként ami kéznél volt: 1,25-ös tűvel és 10-15-ös fonallal, de így túl nagy lett a felület, bőven túlfutott a műanyag tartókon. Aztán vettem vékonyabb tűt és fonalat. A 0,6-os tű még egészen kézreállt, habár a hurkot a végén már alig-alig láttam, de a 60-as fonal, amit kaptam hozzá.... hát mondjuk, hogy vaksi még nem vagyok, már csak az életkorom miatt sem, de én bizony nem láttam annyira a hurkokat, hogy meg bírtam volna csinálni. A 60-as fonal hamar kidőlt, maradt a 0,6-os tű, végül 20-as Anchor Artiste Mercer Crochet fonallal. Az eredeti mintát pedig lerövidítettem nagyjából a felére, hogy ráférjen a legyező alapomra.
Szóval ezt a mintát én így dolgoztam át. Egy kicsit megszélesítettem, hogy könnyebb legyen felvarrni a pálcákra, és mellette jelentősen lerövidítettem, a háromszögmintás felső része teljesen hiányzik. Az egyes blokkokat nem külön-külön horgoltam meg, hanem a műanyag alapon lévő pálcák számától függően egyben horgoltam meg, aztán így varrtam fel az alapra. Nálam összesen 6 ilyen blokkra volt szükség, mert nemcsak a szélein, hanem középen, a kalászmintánál is rögzítettem.
A rögzítés legszebb módja szerintem az, ha a műanyagpálcákat egyenként alaposan betekerem fehér cérnával, és erre öltögetem rá a horgolt darabot. A feltekert cérnát pár csepp pillanatragasztóval is megerősítettem, hogy ne csúszkáljanak el a helyükről. Persze olyan helyen kell odapöttyenteni, ahová később nem akarok beleölteni a tűvel. Fontos, hogy a horgolás szépen feszesen kifeküdjön a legyező alapon.
Sajnos habár a végeredmény szerintem nagyon szép lett, azért elégedett nem vagyok. Összecsukva nagyon vastag a legyező a tizenkétszer egymásra hajtogatott anyag túlságosan szétfeszíti a pálcákat. Így attól tartok, hogy ha a táskában tartanám mindennapos használatra, ha valami megnyomja a műanyagot, az elpattanna. Mivel a meghorgolt darab felső íve nem lett elég hosszú a legyező alaphoz képest, sajnos kinyitni sem lehet teljesen 180 fokosra a legyezőt, de szerintem így is nagyon szép :)) Mivel magammal hurcolásra nem alkalmas, a falra akasztva fogja várni, hogy valamilyen különleges alkalomra magammal vihessem. De addig is átdolgozom majd mintát, hogy egy használhatóbbat is tudjak készíteni.
Utolsó kommentek